Mi fán terem a STEM?

Csorba Zsuzsanna Uncategorized

Habár a STEM globális szinten emberek tucatjait mozgatja meg és széles körben ismert fogalom, itthon valamiért annyira még nem elterjedt. Mit is jelent a STEM? Mit takar ez a fura kis betűszó, ami egyetemek, nagyvállalatok és emberek tömegeinek figyelmét igyekszik felkelteni? Olvass tovább, és megtudhatod!

A STEM egy angol rövidítés, ami a következő tudás-területeket foglalja magába: science (tudomány), technology (technológia), engineering (mérnöki tudományok), mathematics (matematika).

Az összefoglaló fogalom elterjedése országonként más és más korszakhoz köthető és értelemszerűen eltérő hangsúlyt is kapott. Általánosságban az oktatással és a magas képzettséget igénylő betöltetlen szakmák kiugró számával hozták összefüggésbe.

STEM és az emberek

A STEM-ben az a jó, hogy nagyon látványos, szemet gyönyörködtető, elképesztő dolgokat tud produkálni, ami megragadja az embereket, ámulatba ejti őket. Általánosságban nagyon szerethető elemekből épül fel, az azonban, hogy ki választja végül ezt a területet hivatásául már más kérdés!

STEM az oktatásban

Az itthon természettudományos tárgyakként aposztrofált tudományterületek hullámzó népszerűségűek. Tény, hogy a divatos és hangzatos szakmák elszipkázták a fiatalokat a tudományos pályáról, minek következtében egyre kevesebben választották ezt az irányt, az egyetemi természettudományos szakokra lasszóval kellett vadászni az embereket. Sajnos ehhez az is hozzájárult, hogy a tudomány szerethető oldalával gyakran nem találkoztak a fiatalok, csupán a leküzdhetetlen képlethegyeket látták maguk előtt. A STEM-mozgalom elindulása pontosan ebből eredeztethető, illetve, kiemeli azt is, hogy ezt a négy területet érdemes lehet integráltan kezelni, nem pedig egymástól szigorúan elhatárolni.

STEM a vállalatoknál

A fent leírtakból adódik, hogy mivel kevesebben választották ezeket a területeket, csökkent a jól kvalifikál munkaerő száma is. Egy valamirevaló vállalat azonban nem engedheti meg, hogy a minőségből lejjebb adjon, hiszen így nemcsak a kitűzött színvonaltól marad el, de kevesebb kapacitása jut fejlesztésekre, innovációra, ami ma már elengedhetetlen. A Richter Gedeon Nyrt. egyik kutatója például így fogalmaz a STEM kiemelt szerepéről:

A STEM minden elemében, teljes komplexitásában átszövi a gyógyszeripari innovációt, a gyártási folyamatokat, a rendkívül szigorú minőségi elvárások teljesítését. Ha tehát a STEM fogalmával akarunk élni, akkor azt mondhatjuk, a cég versenyképességének megőrzése elképzelhetetlen megfelelően STEM-tudatos, a STEM területein maximálisan, és a STEM iránt szenvedélyesen elkötelezett kutatók és fejlesztők nélkül.”

A STEM felszínre hozott egy nagyon izgalmas témát is, mégpedig a nők helyzetét a tudományban. Sajnos még itt, a XXI. században is meglehetősen sok egyenlőtlenséget lehet tapasztalni a női és a férfi karrierek között, a munkahelyi bánásmódban. A STEM fogalom elterjedésével sorra nőttek ki olyan pályázatok, mentori és ösztöndíj programok, amik a lelkes fiatal hölgyeket terelgetik a tudományos pálya irányába, erősítve bennük az evidens, de sokszor elfelejtett gondolatot, hogy „egy nő ugyanolyan okos lehet, mint egy férfi”.

A STEM-nek egyébként nagyon sok változata létezik a specializációtól függően. A teljesség igénye nélkül, íme, egy lista: eSTEM (környezetvédelmi STEM), iSTEM (a STEM tanításának új módszereire vonatkozik), STEMLE (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika, jog és gazdaság), STEAM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, művészetek, matematika), STREM (tudomány, technológia, robotika, mérnöki tudomány, multimédia) stb.

Ha szeretnél jobban megismerkedni a STEM-mel, várunk a Tudományok Fővárosán szeptember 23-án, az Akvárium Klubban!