Élő legendák, akik megváltoztatják a világot

Csorba Zsuzsanna Uncategorized

A tudományos világ fénysebességgel változik, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy egyre több géniusz fordul a tudományos pálya irányába és választja a sokszor kihívásokkal teli, küzdelmes, ámde csodálatos kutatói pályát hivatásául. Mai bejegyzésünkben 5 embert mutatunk be, akik munkájukkal nagy hatást gyakorolnak életünkre és a jövőnkre.

Elon Musk

Nevét olyan zseniális vállalkozásokkal lehet összefüggésbe hozni, mint a PayPal, a SpaceX, a Tesla, a Zip2. 2013-ben rukkolt elő Hyperloop nevű tervével, mely szerint az egész szárazföldi tömegközlekedést forradalmasítaná, új technológiával hatékonyabbá tenné az űrhajók meghajtását. Ha mindez nem lenne elég, még egy Mars-utazás hírét is belengette az üzletember. Ez év februárjában az űrbe juttatta a 60 tonnányi teher elbírására kapacitált Falcon Heavy-t. Az akció során a teher egy ikonikus, piros Tesla Roadster volt, benne egy szkafanderbe bújt bábuval, Starmannel.

 

Noam Chomsky

A csaknem 90 éves MIT professzor a generatív nyelvészet meghatározó alakja. Elmélete szerint a nyelvi kompetencia egy veleszületett tulajdonság, vagyis, már akkor rendelkezünk vele, mielőtt még a nyelvtanulást megkezdenénk. Hasonlóan kiemelkedő eredményeket ért el a formális nyelvek terén folytatott kutatásaival is.

Kép forrása itt érhető el!

 

Timothy John “Tim” Berners-Lee

Az angol szoftvermérnöknek nem kisebb dolgot köszönhetünk, mint a világhálót (World Wide Web), ugyanis ő hozta az életünkbe a HTML-t és a HTTP-t. A CERN-ben töltött évei alatt fektette le a világháló alapjait, ami a hipertext és az internet eszközeinek mixeléséből jött létre. Robert Cailliau francia kutatóval 1990-ben alkották meg a világ első weblapját, melynek címe: http://info.cern.ch/.

Kép forrása itt érhető el!

 

Richard Dawkins

A ma már 77 éves brit tudós, az etológia, az evolúciós biológia gondolkodója és kiváló tudományos író. 1976-ban írta meg nagy port kavart művét, Az önző gén-t, melyben génközpontú evolúciós elveit fejti ki. Híres művének végén felveti a mémek létezését, lefektetve ezzel a memetika alapjait. A mémeket egyfajta kulturális csomagokként értelmezi, amik képesek reprodukálódni és elterjedni.

Kép forrása itt érhető el!

 

Jane Goodall

A csimpánzok viselkedését, kapcsolataikat, eszközhasználatukat kutatta az 1960-as évektől kezdve Tanzániában, a Gombe Stream Chimpanzee Reserve-ben. 1977-ben megalapította a Jane Goodall intézetet, ami tovább vitte munkásságát és célul tűzte ki a csimpánzok élőhelyének védelmét. Létrehozott egy Roots&Shoots elnevezésű köznevelési hálózatot, mellyel ma már 130 ország diákjait kapcsolja össze.

Kép forrása itt érhető el!

Szenvedélyed a tudomány? Várunk szeptember 23-án az Akvárium Klubban az ország legnagyobb tudományos buliján, a Tudományok Fővárosán! Részletek itt: https://www.facebook.com/tudomanyokfovarosa/